Néhány kiegészítő gondolat a könyvekhez

Mivel a Magyar Iparművészeti Egyetemen az egyik szakom a könyvművészet volt, mindig örömmel tölt el, ha könyvtervezésre nyílik lehetőségem. Ám sohasem szerettem volna kizárólag ezzel az egy területtel foglalkozni. Ugyanakkor igyekeztem a tervezőgrafika egyéb területein szerzett tapasztalataimat és kialakult gondolkodásomat is beépíteni egy-egy könyves munkába. Azt hiszem, mindez inkább előnyére vált a megvalósult projekteknek, bár a könyv műfaja ma sem nélkülözhet bizonyos szakmai alázatot.

A legizgalmasabb feladatokat a szülővárosomban, Miskolcon – nagyjából 2012-ig - működő Well-Press Kiadótól, személy szerint a kiadót alapító és vezető Körtvélyesi Erzsébettől és Esterházy Györgytől kaptam.

A kiadó terméke volt többek között a hatalmas és egyedülálló vállalkozás, a Látnivalók Magyarországon című vaskos kötet, mely számos nyelvi mutációban és számos kiadásban jelent meg. E rendkívül összetett feladat tervezői része izgalmas és nagyon átgondolt tipo-grafikai feladat volt: igen sok színes és változatos szöveges és képi információt kellett az olvasó számára használható, követhető és kezelhető formába öntenem, emellett grafikai illusztrációkat és piktogramokat is készítettem.

Az izgalmas feladatok sorában meg kell említeni a fotóalbumokat, amelyeknél az „egyszerű” tervezői feladathoz képest lényegesen nagyobb megbízást, azaz bizalmat kaptam: valamennyinek egyben szerkesztője is voltam. Így született a Mint a madár című, Somogyi-Tóth Dániel légifotóit, valamint a Budapest – egy nagyváros apróságai-t sajátos kontextusban bemutató könyv (Dozvald János fotográfus). Ez utóbbinak külön érdekessége, hogy a kiadó elfogadta azt a koncepciómat, mi szerint a szerkesztett, s olykor meglepő képkapcsolatok végső elrendezése, voltaképpen a majdnem kész könyv által inspirálva, a megtervezett helyekre és terjedelemben írta meg Megyesi Gusztáv a szövegeket.

Valamennyi projekt közül minden tekintetben kiemelkedik a kihívás és a nagyvonalúság tekintetében egyaránt a Bécs-Budapest 2000 című fotóalbum. A kötet A/3-as méretével és 224 oldalas terjedelmével már önmagában is rendkívüli. Éppen ezért nyomdai és kötészeti munkáit 1999-ben itthon nem tudták megoldani, ezért Linzben – az akkor még újdonságnak számító és nagy árnyalatgazdagságot, finom rasztereket biztosító ctp eljárással - készült. A kiadó Miskolcon, a stúdióm pedig Budán volt.

A kötet tematikai és tartalmi érdekessége, hogy bécsi fotós, János Kalmár fotózta Budapestet, valamint bécsi szerző, Gerhard Tötschinger írt Budapestről, Bécsről pedig Szebeni András készített fotókat és Hernádi Gyula szövegét olvashatjuk.

A kiadó első munkafázisként egy hosszú hétvégére beköltöztette a csapatot a Lillafüredi Palotaszállóba: s miközben pazarul kiszolgáltak minket, egyúttal szinte „kulcsra zárták” magukat az alkotókkal együtt, ameddig meg nem állapodtunk a projekt legfontosabb kérdéseiben. Végül pedig a szálloda teraszán erős sajtóérdeklődés és a fotógépek kattogása közepette megtartottuk az első sajtótájékoztatót. Amelyet követett a budapesti, a Gellért Szállóban, majd a bécsi az Intercontinentálban.

Mindkét fotósnak elegendő időt és szállodai éjszakát biztosítottak a másik városban.

Számomra komoly kihívás volt egyfelől a tekintélyes alkotótársakkal elfogadtatnom és következetesen megvalósítanom a saját szerkesztői koncepciómat, megfelelően instruálni és konkrét tematikus igényeket, helyszíneket stb. megfogalmazni feléjük, másrészt pedig azonos súllyal és minél izgalmasabban, új aspektusból bemutatni az ezredfordulón a két fővárost. A fotósok által előszelektált, mintegy 3000 képből válogattam és terveztem be 480-at a több kilós könyvbe. Az írók ezúttal sem egyszerű képaláírásokat alkottak, hanem a szerkesztett oldalpárok által inspirált rövid gondolatokat. A kétnyelvű kötet egyidejűleg jelent meg Budapesten és Bécsben.

A borítóján is látható embléma – minthogy analóg technikával készült képeket használtunk – egy rollfilm kockára emlékeztet, s a két város kezdőbetűiből mintegy kézjegyet rajzoltam, hangsúlyozandó, hogy valamennyi alkotó a saját személyes aspektusával viszonyult a két városhoz.